Egy korábbi bejegyzésben már foglalkoztam két egymás melletti táblánkkal, ahol a technológiában a különbség az volt, hogy az egyiken UTEC inhibitoros karbamid, a másikon pedig mészammonsalétrom, azaz Pétisó került kijuttatásra. Mivel a kezelések ideje közt volt egy hét különbség, akkor még csak azt vizsgáltam, hogy a talajnedvesség hatására be tudott-e oldódni valamennyi nitrogén.
A héten kijuttattunk egy újabb adag nitrogént, most már MAS formájában minden táblára, ezért ideje kielemezni az eredményeket, hiszen az újabb kezelés hatása már torzítaná a képet.
Szomszédos táblák NDVI értékének alakulása a kezeléstől számított 1 hónap elteltével
A bal oldali tábla 60 kg nitrogént kapott február 10-én UTEC formájában, a jobb oldali 75 kg-ot Pétisó formájában február 16-án. A két kijuttatás közt eső nem volt. Látható, hogy a vizsgált, egy hónapot felölelő időtartományban mindkét tábla NDVI értéke 0,1-gyel lett magasabb. Az eltérő nitrogén mennyiség oka az, hogy a szoftver, amiben a térképeket készítjük rendelkezik olyan funkcióval, ami lehetővé teszi, hogy az összes táblát figyelembe véve differenciáljunk. Azaz ebben az esetben, a bokrosodást elősegítendő minden gyengébb tábla több nitrogént kapott, és ezt az algoritmus osztotta el. Ezt én lényegesen jobbnak tartom annál a megoldásnál, amikor minden táblára ugyanazt a dózist adjuk ki és csak táblán belül osztjuk el helyspecifikusan.
Az eredmények elemzését nehezíti, hogy minden tábla különböző dózist kapott, de ha megnézünk egy-egy táblát, amik hasonló NDVI értékről indultak (azaz ugyanannyi nitrogént írt elő nekik az algoritmus), de eltérő nitrogénformát kaptak, akkor sincs lényegi különbség.
A fenti diagramon ábrázoltam az egyes kezeléssel érintett táblák NDVI átlagait az adott időpontokban. Ez az UTEC esetében 14, a Pétisó esetében 4 táblát jelent. Az NDVI érték növekedésének dinamikájában lényeges eltérés nem látható. Az UTEC esetében magasabb értékek mutatkoznak, ennek csak annyi az oka, hogy az UTEC-kel kezelt táblák erősebbek voltak a kezelés előtt is, és ez később is megmaradt.
Ezen a diagramon az látható, hogy a február 16-i átlagos NDVI értékhez képest, hogyan növekedtek az NDVI értékek, ezen tehát a növekmény látható. Az eltérés kezdetben az UTEC javára nagyobb (0,06 a 0,05-tel szemben), később a Pétisó behozza a lemaradást és +0,015-ös értéket produkál a karbamidhoz képest. Azonban ez is csak egy maximum 10%-os különbséget jelent, aminek a nagy része akár mérési pontatlanság is lehet.
De vajon mit jelenthetnek ezek az eredmények? Szerintem három különböző következtetésre juthatunk:
A. A mérési eredmények vagy a mérési módszer nem megfelelő ehhez a vizsgálathoz.
B. Nincs különösebb eltérés a két nitrogénforma között a hatóanyag felvehetősége szempontjából.
C. A búza által felvett nitrogén mennyisége jóval alacsonyabb volt, mint a kijuttatott hatóanyag mennyisége, ezért szerepelt hasonlóan a két nitrogénforma.
Itt egy link egy tudományos nyelvezetű cikkről, amiben megmondják a tutit, de ha érdekel, hogy én mit választanék, hát itt van...
Konklúzió
Bár a mérési módszer nem a legjobb, - és legyen erős mindenki, üzemi körülmények között szinte sosem lesz az - azért azt meg merem kockáztatni, hogy az inhibitoros karbamid fejtrágyaként történő alkalmazhatósága nem lehet sokkal rosszabb mint a Pétisóé. Ezt azért is merem kijelenteni, mert szemmel láthatóan szépen alakulnak az állományok. Sőt, a talajélet szempontjából és a növény tápanyagfelvételének egyensúlya tekintetében talán még kedvezőbb is lehet ez a nitrogénforma, mint a mészammonsalétrom hirtelen, nagy mennyiségben rendelkezésre álló nitráttartalma. Persze a MAS nem savanyít annyira, az UTEC-ből viszont kisebb dózist kell kijuttatni, azaz van előnye és hátránya mindkettőnek.
Majd ránézek még a hozamtérképekre is, de könnyen lehet, hogy jövőre is veszünk UTEC-et. A Genezises srácokat üdvözlöm! :)
Minden tapasztalatot, meglátást és kérdést szívesen veszek, na meg persze azt is, ha követitek a Facebook oldalam.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése