A kukorica kelés szétcsúszásának hatása a termésre + Furrow Force tapasztalatok + matek

Még az Agromash idején írtam róla, hogy szándékomban áll elvégezni a Precision Planting által bemutatott kísérletet, ami azt vizsgálja, hogy az elhúzódó kelés hogyan befolyásolja az egyes növények csőméretét és ezáltal a termést. Télen sok mindent elképzel és kitalál az ember, ami szezon közben persze nem jön össze. Nem sokon múlott, hogy ezzel az ötlettel is így legyen, ugyanis a Google Maps-en elhelyezett jelölőt és így a beállított kísérletet sem találtam meg az aratás előtti héten. :) Szerencsére Árpi kollégám állhatatossága meghozta gyümölcsét, távollétemben megtalálta, és be is takarította a kísérletet, ezúton is köszönet neki. De, hogy is nézett ki a kísérlet? Hát így:

A kelés egyenletességének vizsgálata

A különböző színű zászlók jelölik, hogy az adott növény hányadik napon kelt ki. A zöld színű zászló az elsőként megjelent növényeket jelöli, a kékek ehhez képest egy, a sárgák pedig két nap késéssel bújtak ki a földből. Volt még két darab piros is a jobb oldalon, ami már a három napos késést jelenti, ezek a kép készítésének napján még nem kerültek kihelyezésre. A bal oldali sor a Precision Planting Furrow Force (továbbiakban FF) egységével felszerelt vetőkocsival lett elvetve, a jobb oldali a gyári Horsch Maestro vetőkocsival, annyi módosítással, hogy az egyik gumis lezáró kereket öntött vas kerékre cseréltük. Az FF-es sorban lévő növények 72, míg a gyári sorban lévő növények 51 százaléka mellé került zöld zászló. Ezek önmagukban is elég ijesztő számok, főleg akkor, ha látjuk a csöveket is.

Az eltérő késéssel kelt kukoricák csöveinek mérete

A felső sorban lévő csövek látványosan nagyobbak, több rajtuk a berakódott szem, és egészségesebbnek is tűnnek. Az élet számos területén érvényes "minimummal az optimumot" elvet követve, az egész csöveket mértük le, morzsolás nélkül. Azt feltételeztük, hogy a szemtermés tömege jó közelítéssel egyenes arányosságot mutat a teljes cső tömegével.

Ahogy a grafikonon is látszik, az elsőként kelő növények lényegesen magasabb termést produkáltak mint a később kelő társaik. A második napon 16,5, a harmadik napon 13,3, a negyedik napon kelő növények esetében pedig már 33%-os veszteséget könyvelhettünk el. Érdekes jelenség, hogy a harmadik napon kelő növények még kicsit jobban is teljesítettek mint azok, amik a második napon keltek. Ezeket az adatokat számításba véve érdemes megvizsgálni azt is, hogy mekkora volt egy cső tömege az FF-es, és mekkora a gyári sorban. Az FF-es sor átlagos cső tömege 232, a gyárié 215 gramm, azaz majdnem 8 százalékos terméstöbbletet adott ebben a kísérletben az FF-es átalakítás. Ez a nálunk közepesnek vehető 8 tonnás kukoricával, a jövő évi 300 hektáron számolva kerekítve 200 tonna kukorica, egy nem túl optimista felvásárlási árat figyelembe véve is 10 millió forint többletbevétel. A tavalyi árajánlat alapján eszerint egy éven belül megtérül és bőven nyereséges a fejlesztés, ami utána szükség esetén átszerelhető másik vetőgépre is.

Bár eredetileg nem akartam ennyire kihegyezni az FF-re a cikket, de ha már így alakult, akkor teszek be egy képet az egység munkájáról is.

Bal oldalt Furrow Force-os, jobb oldalt gyári magárok

A képen látható terület tavasszal semmilyen talajművelésben nem részesült, ősszel is csak rövidtárcsával húztuk meg, a talaj 50+-os kötöttségű pangóvizes talaj magas agyagtartalommal. A gyári és az FF lezáró egység munkája közti különbség magáért beszél, a bal oldali magárokban a mag sokkal nagyobb eséllyel fog érintkezni a talajjal, talajszemcsékkel, így a csírázás is könnyebben indul be, a mag nem szárad ki annak következtében, hogy levegő veszi körül, ezért jobb lesz a kelés. Ennek szárazabb évjáratokban különösen nagy jelentősége lehet, de még az idei csapadékos tavaszon is jól mérhető volt a különbség a zászlók és a mérleg segítségével.

Mit mond és mit nem egy ilyen kísérlet?

A mi szakmánkban gyakran nincs idő vagy megfelelő módszer a méregetésre, ezért sokszor a szemünkre hagyatkozunk. Viszont azt el kell ismerni, hogy a szemünkkel 5-10-15%-os különbségeket sokszor még nem veszünk észre, egy ilyen kísérlettel viszont bizonyosságot nyerhetünk a vetésünk minőségéről. Eredetileg nem terveztem beruházni az FF lezáró egységre, bár tényleg szebb volt a munkája, de úgy éreztem, hogy ez nem ér több százezer forintot vetőegységenként. A mérés és a kiértékelés során azonban azt hozták ki a számítások, hogy éven belül profitot fog termelni a beruházás. Ami egy éven belül profitot termel, azt pedig meg kell csinálni, ha van rá pénz.

Ugyanakkor a helyén kell kezelni ezt az eredményt, hiszen egy adott talajtípuson próbáltuk, egy talajművelési technikával, egy évben, ismétlés nélkül. Nem kockáztatok sokat, ha azt mondom, hogy homok talajon vagy "rendes" talajműveléssel, vagy egy modernebb, újabb vetőgéppel (nekünk már ez volt a nyolcadik szezonja a Maestronak) valószínűleg nem hozott volna 8 százalékot az FF rendszer. Azt viszont mindenkinek javaslom, hogy ezt a kísérletet végezze el, és értékelje ki, mert nettó 8 óra belefektetett munkával megfelelő üzemméret és kellően rossz kiinduló vetésminőség esetén akár milliókat lehet megfogni évente. :)