A gilisztás könyv - 1. rész

Ebben a bejegyzéssorozatban David Ernst - The Farmer's Earthworm Handbook című, 1995-ben kiadott könyvének általam fontosnak, vagy érdekesnek tartott részeit fogom megosztani veletek. A mű tudományos igényességgel írodott, minden fejezet végén hivatkozott forrásokkal. A könyv sajnos csak nyomtatott formában és angolul elérhető, több hetes szállítási idővel, ezért is gondolom, hogy hasznos lehet számotokra is, ha itt a blogon feldolgozom. Arra nincs lehetőségem, hogy a könyvben szereplő állításokat leellenőrizzem, - lehet, hogy egyes gondolatok megcáfolásra kerültek az elmúlt harminc évben - így, ha valótlansággal találkoztok és ezt forrással is alá tudjátok támasztani, kérlek osszátok meg velem, hogy javítani tudjak.

David Ernst - The Farmer's Earthworm Handbook, kivonat

"Az eke egyike az emberiség legősibb és legértékesebb találmányainak; de már jóval az eke létezése előtt is forgatva volt a talaj, és továbbra is forgatva lesz a földigiliszták által." - Charles Darwin, 1881

A könyv bevezetőjében a szerző megemlíti, hogy Charles Darwin életműve nem csak A fajok eredete című korszakalkotó munkája miatt volt felkavaró. Darwin több mint negyven év (!) gilisztákról kapcsolatos megfigyeléseit összegezte halála előtt egy könyvben, amely a maga nemében szintén radikális gondolatokat tartalmazott.

A természet ekéje és műtrágyagyára

A szerző pontokba szedve összegyűjtötte a giliszták által végzett legfontosabb szolgáltatásokat, ezek az alábbiak:

1) Jobb vízbeszivárgás

A giliszták által létrehozott ceruza vastagságú járatok lehetővé teszik, hogy a víz mélyen a talajba szivárogjon. Sok talajon a giliszták még azután is fenntartják járataikat, hogy a növénytermesztési munkák már befejeződtek. Mivel a víz lassan szívódik fel a járatokból a környező talajba, a teljes gyökérzóna részt veszt a hosszú távú nedvességmegőrzésben.

2) Jobb levegőellátottság

A függőleges járatok lehetővé teszik a levegő talajba jutását, akár másfél méter mélységig. Az oxigén serkenti az ásványok növény tápanyagokká történő mikrobiális átalakítását. A talajélet által előállított szén-dioxid a felszínre távozik, ahol fokozza a növények leveleinek növekedését.

3) Művelő talpak áttörése

A földigiliszták alagútjai - ha nem romboljuk le őket - évekig megmaradnak, mivel a giliszták ragadós, tápanyagban gazdag nyálkával vonják be a falaikat. Az járatokban található oxigén, tápanyagok és bakteriális élet arra ösztönzik a növényi gyökereket, hogy ezekbe nőjjenek bele, ezáltal átfúrva a művelés hatására összetömörödött rétegeket. Néhány év elteltével az elhalt gyökérmaradványok feltöltik a kisebb járatokat, így a mélyebben található nedvesség a kapillárisokon keresztül közelebb tud jutni a felszínhez.

4) Talajtömörödés csökkentése

A vízszintes járatok lehetővé teszik, hogy a növényi gyökerek akár napi 15 centit növekedjenek az egyébként tömörödött talajban.

5) Felszíni növényi maradványok talajba keverése

Néhány földigiliszta faj lehúzza a talajfelszínen található növényi maradványokat a talajba, és kedvező feltételek esetén akár az adott évben létrejövő összes tarlómaradványt el tudják fogyasztani. Miután a föld alá húzták az elhalt növényi részeket, a giliszták elfogyasztják, és megemésztik őket, ezáltal tápanyagban gazdag humuszt és más, a növények számára hasznos anyagokat hozva létre.

6) Növényi biostimulátorok kibocsátása

A giliszták lebontják az olyan, növényi növekedést gátló anyagokat mint a fenolok és formaldehidek, amelyek a bomló növényi maradványokban találhatóak. A feldolgozott anyagot gazdag lesz olyan növényi stimulánsokban, mint az auxin és a citokinin. A giliszták egy év alatt, akár 125 tonna anyagot is fel tudnak dolgozni hektáronként, ami a felső 18 centiméteres talajréteg 5%-a. 20 év alatt tehát a teljes felső talajréteget fel tudják dolgozni.

7) Ásványi tápelemek felhozása az altalajból

A gilisztaürülék 5-10-szeres koncentrációban tartalmazza az oldható, növények általi felvételre alkalmas formában lévő tápelemeket. Ez önmagában megnövelheti a talajvizsgálatban kimutatott kalcium, nitrogén, foszfor és kálium mennyiségét.

8) A talaj pH semlegesítése

A giliszták által feldolgozott talaj pH értéke mindig közelebb esik a semlegeshez, mint az eredeti talajé, legyen szó savanyú, vagy lúgos talajról.

9) A hasznos mikrobák számának gyors növelése

A giliszták testében mikroorganizmusok élnek, ezek egy része a járatokba és a talajra kikerülve segítenek lebontani a növényi maradványokat.

10) Jobb talaj művelhetőség

A giliszták által feldolgozott talaj cukrokat és enzimeket tartalmaz, amelyek segítenek stabilizálni a talajrészecskéket talajmorzsák és egyéb aggregátumok részeként. Ez javítja a vízbeszivárgást és a vízmegtartó-képességet, valamint csökkenti a talaj ellenállását művelés esetén.

11) Fokozott fonálféreg szabályozás

A földigiliszták megeszik a káros fonálférgeket és olyan talajállapotot teremtenek, amely nehezíti a fonálférgek felszaporodását.

12) Megnövelt mikroelem kelatizálás

A földigiliszták összekapcsolják a mikroelemeket, mint például a bór és a cink, más tápelemekkel így könnyebben felvehetővé válnak a növényi gyökerek számára.

Egy könyv feldolgozása, még ha olyan rövid is mint ez, lényegesen több időt igényel, mint simán elolvasni és visszatenni a polcra. Ezért ha van rá igény, hogy folytassam a sorozatot, akkor ennek kérlek adjatok hangot valamilyen írásos visszajelzés formájában :) Ha nem akartok lemaradni semmiről, ami a blogon történik, akkor kövessétek az Ásóval a határban Facebook oldalát.

A sorozat többi része:
2. rész - A giliszták csoportosítása